Mária Alfonzáról

Gondolatok és tanúságtételek

Milyennek látták Mária Alfonza anyát azok, akik személyesen ismerték, és mit mondott, illetve írt ő maga Istenről, a reményről és a lelki életről.

Kortársainak tanúságtételei

Milyennek látták őt, akik ismerték

Busson abbé,

aki Mária Alfonza Eppinger anya életének legjobban tájékozott tanúi közé tartozik, azt mondja, hogy alakja, bár nagyon karcsú, nem gyenge. Arckifejezése komoly, mégsem komor. Ellenkezőleg, a vele folytatott beszélgetésben mindenki gyorsan bizalmat nyer, amelyben szerény öröm érződik. Mária Alfonza anyának figyelemre méltó módja van arra, hogy az emberre nézzen. Tekintete átható, fürkésző, mégis jóságos. Azt mondhatnánk, hogy olvasni tud a másik lelkében. Hangja nagyon halk, tiszta csengésű, de nem erős. Beszédmódja világos.

Kuhn doktor,

aki személyesen találkozott vele, így mond róla: „Nagyon törékeny egészségű fiatal nő, hangja tisztán cseng, modora jólelkű, arcvonásai értelmesek. Kérdéseimre nagyon udvariasan, teljes körűen és feszélyezettség nélkül válaszol.”

Glöckler abbé,

aki személyesen ismerte és megírta életrajzát, azt mondja: Mária Alfonza anya közepes termetű, karcsú, szinte sovány. Ovális arcában két mély szem ragyog, amely a látogatókat úgyszólván a velejükig áthatotta. Keskeny ajkú szája szigorúság és parancsolás benyomását kelti.

Utolsó fényképét nézve eltökélt és megtörhetetlen akaratot olvasunk ki arcából, mély és fürkésző szemét, kifinomult tartását. Ezt az akaratot mégis melegség enyhíti, olyan jóság, amely mindenkit meg akar érteni. A tevékeny buzgóságot bölcs tartózkodással köti össze.

Mária Alfonza anya kiegyensúlyozott személyiség; eleven természete cselekvésre ösztönzi. Előbb azonban végiggondolta és megvizsgálta annak következményeit, amit tett. Miután azonban Isten előtt döntésre jutott, mindent megtett a megvalósításáért, és semmi sem tarthatta vissza. Élete bőven kínál példákat az Ura iránti alázatos engedelmességére. Mindig és minden körülmények között teljesítette az ő akaratát. A világosan látott cél felé egyenesen haladt.  Gyermekkorától olyan kitartás jellemezte, amely a makacssággal volt határos. Egész életében küzdött ezzel a hibájával.

Éles szeme elől semmi sem maradt rejtve, ítéleteiben mégis óvatos volt. Mária Alfonza anya nagyon komolyan és szigorúan küzdött leányai hibái ellen. De teljes szívéből mindig meg akart bocsátani és jóságos akart lenni. Szigorú volt, mégis azonnal el tudta felejteni, amit vele tettek. Így magyarázta: „Kész vagyok megcsókolni annak a nővérnek a lábát, aki nem mentegetőzik, amikor megfeddik, és nem sértődik meg”. Az anyára jellemző szigorúságban, amely sajátja volt, semmi elriasztó nem volt.

A nővérek így beszéltek róla: „Anyánkat különösen a gondolkodásában és a cselekvésében megmutatkozó egyszerűségéért szeretjük.” Szerette a magányt, mégis szívesen és örömmel beszélgetett az emberekkel. Ez az asszony, akinek ekkora hatalma volt az emberek felett, rejtve akart maradni. Nagyon szerette a magányt és a csendet. Így tudta hősiesen véghezvinni művét.

Jelleme valami eredetit fejezett ki. Lelkének rendkívüli érzékenysége minden szenvedést megérzett, mégis a Megfeszített iránti szeretetből viselte.
Még a legkeserűbb vádak sem tudták megfosztani lelke békéjétől. Hagyta, hogy e világ bölcsei beszéljenek, ő maga pedig minden bizalmát Istenbe helyezte.
Mivel a szenvedés hosszú és kemény iskoláján ment át, finom érzéke volt felebarátai szükségletei iránt. Minden látogató megvigasztalódva távozott tőle, önzetlen jóságának és különösen szavai természetfeletti jellegének köszönhetően.

A más lelkében való olvasás ajándéka különösen hozzájárult ahhoz, hogy sokak számára biztos vezető legyen. Ennek sok tanúságtételét ismerjük. Mindenkinek megvolt a megfelelő szava és a szükséges tanácsa. Isten józan érzékkel és biztos ítélőképességgel ruházta fel. Sokan azzal az elhatározással távoztak tőle, hogy a helyes életútra lépnek.

Isten különleges küldetést adott neki a papokkal kapcsolatban. Nagy számban jöttek hozzá. A papság nagyságáról és méltóságáról beszélt nekik. Sokat imádkozott a papokért, a Szentatyáért és a megyéspüspökért. Mély békét látunk az arcán. Szent Pál szavaival: megfutotta a pályát.
Szeme már semmi földin nem nyugszik meg; túlnéz mindenen, ami anyagi, egy másik, szebb világra tekint. Ezek nem fáradt szemek. Tiszta lélek fénye ragyog bennük.

És a szelíd mosoly? Azt akarja mondani nekünk: „Sok szenvedés elviselése után tudom, hogy most megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három. De ezek közül a legnagyobb a szeretet!”

Lelke elhagyja a testet, amely számára már csak áttetsző burok.
Ez az utolsó kép számunkra egy gazdag élet érett termése, amelyet Mária Alfonza anya csodálatos egységben formált a maga elé tűzött cél szerint:

„Mindent Istenben, Istennel és Istenért, az ő nagyobb tiszteletére és dicsőségére!”

In: Joseph M. Perrin nővér, Mária Alfonza anya, Erzsébet Eppinger 1814–1867, a Legszentebb Üdvözítő Nővérei Kongregációjának alapítónője, Alsatia, Colmar 1949.

gondolatai

Téma szerint

Hit

„Isten Szolgálójának nem volt nehéz elfogadnia az Istenbe vetett hitet, és nem is tekintette azt tudós vita tárgyának.”

Remény

„Helyezzétek minden bizalmatokat Isten irgalmába.”

Isten iránti szeretet

„Mindent Istenben, Istennel és Istenért, az ő nagyobb tiszteletére és dicsőségére!”

Imádság

„Szenvedj, hallgass és imádkozz!”

Szenvedés

„Már nem én élek, hanem Krisztus él bennem.”

Engedelmesség

„Isten azt akarja, hogy nagy szent legyél. Hagyd, hogy akarata szerint cselekedjék.”

Alázatosság

„Semmit sem veszítesz, ha egészen az ő kezébe ajánlod magad.”

Öröm és béke

„Ne félj, ez az én művem!”

Az összes gondolat megnyitása PDF-ben ->

  • Helyezzétek minden bizalmatokat Isten irgalmába és egyedül Jézus Krisztus, isteni Megváltónk érdemeibe.
  • Forduljatok hozzá minden alkalommal a bizalmatlanság legkisebb jele nélkül. Kérjetek, és kaptok.
  • Nem lehetséges, hogy meg ne hallgassanak minket, ha minden bizalmunkat Istenbe helyezzük és kitartóan kérjük őt.
  • A lélek, amely minden bizalmát Istenbe helyezi, semmiben sem szenvedhet hiányt; mindig megkapja, amire szüksége van, hogy fenntartsa őt.
  • Nem tudjátok, hogy Isten mindent a lelkek üdvösségéért tesz? Amit Isten tesz, mindig a legjobb nekünk, mert semmit sem engedhet meg, ami ártana nekünk.
  • Helyezzük minden bizalmunkat egyedül Istenbe; tőle várunk és remélünk mindent: soha ne higgyük, hogy elhagy minket.
  • Ne bánkódjatok a földi dolgok miatt; ha valami miatt nyugtalankodnotok kell, csak az legyen, hogy a ti lelketek és felebarátotok lelke el ne vesszen; csak arra legyen gondotok, amit Isten kér.
  • Tudjátok meg, hogy Isten irgalmának nincsenek határai.
  • Amikor Isten olyan jó volt, hogy a szerzetesi életre hívott minket, nem sértené-e meg őt, ha minden szükségünkben nem bíznánk benne határtalanul? Forduljatok hát hozzá minden alkalommal.
  • Isten beléd helyezte az akaratot, hogy tetszésére légy, és hogy mindent benne, általa és vele tegyél, az ő tiszteletére.
  • Az Úr veletek van, és időről időre éreztetni akarja, hogy itt van.
  • Nem volna-e hálátlanság máshoz ragaszkodni, és nem ahhoz, aki egyedül érdemli meg szívedet tökéletességéért és jótéteményeiért?
  • Mily nagy Isten jósága és irgalma; nem tekint gyengeségeinkre.
  • Az Üdvözítő sértve érzi magát, ha gyengeségeink miatt elfordulunk tőle.
  • Hálátlanságunk ellenére Isten kegyelmével vezet minket, és egyre inkább megmutatja irgalmát.
  • Nem Istennel éltek? Nem Istenért éltek? Milyen boldog sors! Soha többé semmi szomorúság! Semmi csüggedés!
  • Legyetek bátrak; Isten veletek van, valahányszor megmutatjátok az akaratot, hogy tetszésére legyetek.
  • Isten szolgálatában mindig van mivel küzdenünk, de legyetek bátrak, és gondoljatok gyakran utolsó órátokra.
  • Még ha olykor úgy tűnik is nektek, hogy Isten nem hallgat meg titeket, ne lankadjatok a kéréseitekben. Soha nem utasítja el azokat, akik kérik őt; látja, mi hasznos és üdvös számukra.
  • Gyermekeim, Isten szolgálatában most minden nehéznek tűnik nektek. A küzdelmek szüntelenek, olykor hevesek is, de legyetek bátrak, és gondoljatok gyakran utolsó órátokra: mennyire szeretnétek majd akkor, hogy mindent Isten iránti szeretetből viseltetek el.
  • Semmiben sem fogtok hiányt szenvedni ahhoz, hogy a tökéletesség útját járjátok, azon előre haladjatok és mindvégig kitartsatok.
  • A mennyország gondolata adjon nektek bátorságot. Emlékezzetek, hogy a szentek küzdelmekben és szenvedésben lettek szentté.
  • Szüntelenül hívjátok Istent. Kérjétek a segítségét, de olyan egyszerűséggel és alázattal, ahogyan a gyermek beszél atyjával.
  • A szentek az ő tekintete és vezetése alatt küzdöttek. Az örök jutalom engedelmességük bére.
  • Isten nem a testre tekint, sem arra, ami annak kellemes. Egyedül a lélekre tekint, és mindarra, ami annak javára válik és üdvösségre vezeti. Hagyjuk, hogy Isten keze vezessen minket félelem és türelmetlenség nélkül.
  • Sem a gazdagságban, sem a szegénységben nem látok értéket: minden gyermeket, akit Isten küld nekem, ugyanazzal a szeretettel becsülök.
  • Miért panaszkodunk saját lelki szegénységünkre, és miért nem várunk mindent Istentől? Isten semmit sem tagad meg, ha kitartóan kérjük őt.
  • Higgyétek el, gyermekeim, hogy ha mindent Istenben láttok és mindig általa cselekesztek, Isten szólni és munkálkodni fog általatok.
  • Jézusom, bár nem érzek szeretetet irántad a szívemben, kész vagyok hűséges maradni hozzád mindhalálig.
  • Leányom, tetszik nekem az imádságod; nézz mindig rám, és bízz mindent rám.
  • Lelkemet kimondhatatlan boldogság tölti el a gondolatra, hogy egy napon meglát téged, és örökre birtokol majd küzdelmei jutalmául.
  • Jézusom, milyen nehéz a világban élni és nem tudni szeretni téged. Bár nem tudlak szeretni, mégis tovább imádkozom.
  • Jézusom, hogyan élhetek ebben a világban! Félek, Jézusom, hogy elveszítelek és hűtlen leszek hozzád. Szívesen megteszek bármit; csak add meg a kegyelmet, hogy szívemet mindig tisztán megőrizzem számodra.
  • Istenem, könyörülj rajtam; Mária, Anyám, kérd meg számomra ezeket az erényeket.
  • Istenem, egész életemben szeretni akarlak, és mindig azt tenni, ami tetszik neked.
  • Jézusom! Jézus, szerelmem! Jézus, örömöm!
  • Jézusom, segíts, hogy mindezeket a szavakat megőrizzem a szívemben. Régóta vágyom szeretni téged, de olyan gyenge vagyok. Jézusom, mikor fogom igazán megtudni, hogyan kell szeretnem téged?
  • Jézusom, add meg a kegyelmet, hogy napomból egyetlen óra se teljék el anélkül, hogy szeretnélek.
  • Jézusom, bárcsak igazi összeszedettségben és szeretetben térdelhetnék előtted.
  • Minden gondolatod, minden vágyad, minden érzésed és minden szereteted egyedül őt illesse. Legyen ő szeretetednek egyetlen tárgya.

Imádkozunk szentté avatásáért

Imádkozzék velünk

2018 óta boldog. Ahhoz, hogy szentté avassák, csodára van szükség az ő közbenjárására — és azok imádságára, akik ezt kérik.

Ha az ő közbenjárására rendkívüli kegyelmet kapott, kérjük, jelezze a Posztulációnak. Kapcsolat →